2010. augusztus 13., péntek

A földkerekség...

...legkedvesebb helye számomra! Mióta az eszemet tudom! Jó volt figyelni idén a következő generációt, pont olyanok, mint mi voltunk, bandáznak, fiúk-lányok, próbálgatják magukat és egymást. Nosztalgia? Vállalom!

Az hogy olyan ember lett a férjem, aki ezt a rajongásomat szereti, sőt, ő is hasonló lelkesedéssel fogadja, nos, ha nem így lenne, talán nem is ő lenne a férjem! Mert ez fontos...
Ahogy fontos a közös értékrend, hogy tudjunk együtt nevetni, hogy elfogadja az "abnormális" kötődésemet a családomhoz, meg hogy egyféleképpen utazunk...

De vissza a Balatonhoz! Az első és egyetlen esküvői helyszín A STRAND volt. A MI strandunk! Lila köd leszállt, és már láttam magam, ahogy a naplementében mezítláb ballagok felé...

Végülis összejött, mezítláb bandukoltam felé a naplementében! Ilyen volt: